Javaslatok politikusoknak

A projektben kifejlesztett és tesztelt új pedagógiai modell a (súlyos) értelmi fogyatékos személyek önálló életét támogató szakemberek újfajta attitűdjére alapozódik. A sikeres tesztelés bizonyította ennek a fejlesztő-támogató modellnek az életképességét, mely a támogató és a támogatott közötti egyenrangú felnőtt kapcsolatán és a fogyatékos személy aktiválásán, felhatalmazásán (empowerment) és közös elvárásokon alapul. Az értelmi fogyatékos emberek felhatalmazása önálló döntéshozatalra és cselekvésre, valamint az ehhez kapcsolódó kötelességek megkövetelése jelenti az utat az önálló, autonóm élet felé. Ennek a folyamatnak a sikeres megvalósítása nem csak szakmai támogatás kérdése, így nem csak a szociális szakembereken és a szociális szolgáltatásokon múlik, hanem a társadalom hozzáállásán és a környezet használhatóságán. Tehát az INV projekt eredményei egyszersmind üzenetet is hordoznak a politikusok, a törvényhozók, törvényalkalmazók és egyéb döntéshozók felé, hogy ne vegyék el a fogyatékos emberektől a teljes értékű ember teljes, autonóm életének lehetőségét! Az INV fejlesztő-támogató modell által alkalmazott módszer és attitűd váljék elfogadottá a napi gyakorlatban azáltal, hogy:

• vezessenek be a gyakorlatban egyénre szabott, személyközpontú oktatást és szociális szolgáltatásokat;
• töröljék el a gondnoki rendszert, és egyoldalú korlátozás helyett vezessék be a támogatott döntéshozatalt;
• biztosítsák a fogyatékos emberek szabad mozgását, és szabad választását a lakhatás és munkavállalás területein;
• segítsék elő az értelmi fogyatékos emberek részvételét a politikai életben és döntésekben, és ne korlátozzák részvételüket a választásokon történő szavazásban;
• ismerjék el jogukat arra, hogy nekik is saját partnerük, saját családjuk lehessen;
• biztosítsanak egy mentálisan is hozzáférhető környezetet, elsősorban a kormányhivatalokban, okmányirodákban és a közszolgáltatóknál, és anyagilag is segítsék elő ennek a fajta akadálymentesítésnek a bevezetését a személyes szolgáltatásokban;
• biztosítsanak teret az értelmi fogyatékos, beleértve a súlyosan értelmi fogyatékos emberek részvételéhez a "normál" életben: ne speciális szolgáltatásokban, iskolában, munkahelyben, szabadidős programokban gondolkozzanak, hanem igyekezzenek úgy alakítani a társadalmi, gazdasági és az épített környezetet, hogy abban az értelmi fogyatékosoknak is helye legyen!

Mindezen szükséges társadalmi előrelépés már az ENSZ Egyezményben is megjelent mint egységes követelmény a Föld országaival, politkusaival, döntéshozóival szemben. Az ide vonatkozó cikkelyeket meg is adjuk a csatolt összeállításban.